Biztonságos otthon

Manapság sokat lehet hallani "okos" otthonokról, "okos" megoldásokról, még a falazóelem is "okos", de kevés szó esik arról, hogy mitől válik egy otthon villamos szempontból biztonságossá... Három olyan tényező van, melyek alapvető jelentőségűek, s melyeket gyakorlatilag mindenki ismer;

1. Érintésvédelem,

2. Tűzvédelem,

3. Túlfeszültség védelem.

Persze ezek a kifejezések a legtöbbünk életében csak akkor nyernek értelmet, akkor telnek meg jelentéstartalommal, ha már bekövetkezett a baj; az áramütés, a tűzeset vagy szerencsésebb esetben egy-két elektromos készülék tönkremenetele... Jómagam a "szükséges és elégséges" védelem híve vagyok; nem szeretem a túlbonyolított rendszereket, de van egy minimális kiépítés, melynek megvalósítását célszerűnek tartok. Az alábbiakban röviden összefoglalom, hogy melyek azok a rendszer elemek, melyek nem hiányozhatnak egy otthonból legyen szó családi házról vagy lakásról...

Áram-védőkapcsoló (más ismert néven: FI-relé)

Az áram-védőkapcsoló (röv. ÁVK) érintésvédelmi, életvédelmi és tűzmegelőző készülék, mely fokozott biztonságot nyújt minden villamos berendezésnél. Szigetelésromlás következtében létrejövő szivárgó áramot is érzékel, s nem megfelelő (túlzottan nagy ellenállású) védőföldelés esetén is kielégítő érintésvédelmet biztosít. Az ÁVK lakóépületekben alkalmazott változatának érzékenysége (30 mA) úgy van beállítva, hogy a 10 év alatti gyermekeknek is védelmet biztosítson. Minden lakáselosztóban legalább egy főkörbe épített ÁVK-nak lennie kellene. Ugyanakkor praktikus okoknál fogva pl. a kazán áramkörét célszerű külön ÁVK-val biztosítani, hogy a hálózat egyéb áramköreiben fellépő hiba miatt ne maradjon fűtés nélkül a lakás. Hasonló megfontolásból családi házak külső kiállásait (világítási és dugalj áramköreit) szintén célszerű külön ÁVK-val biztosítani...

Túláramvédelmi (kis)megszakító

A túláramvédelmi kismegszakítók olyan mechanikus kapcsoló készülékek, melyek normál üzemi áramok bekapcsolására, vezetésére és megszakítására, valamint rendellenes áramköri viszonyok esetén önműködő kikapcsolásra alkalmasak. A megfelelően kiválasztott és szerelt kismegszakítók alkalmasak az áramkörbe bekapcsolt készülékek túláramvédelmére, valamint a túlterhelésből, ill. zárlati áram okán előálló tűzesetek megelőzésére. Kismegszakítóval találkozhatunk legnagyobb számban egy lakáselosztóban. Hogy egy adott lakásban vagy házban hány külön kismegszakítóval védett áramkört célszerű létesíteni, azt a terhelési viszonyokon túl leginkább praktikus megfontolások határozzák meg. Így megkülönböztethetünk világítási és dugalj áramköröket, kazán, bojler, sütő és főzőlap, ill. klíma áramköröket, ..., vagy akár autótöltő áramkört. Fontos, hogy a kismegszakító névleges terhelhetősége és karakterisztikája igazodjon a védett áramkör vezetékeinek terhelhetőségéhez és az arra kapcsolt fogyasztók terhelőáramaihoz. A túláramvédelmi kismegszakítók manapság viszonylag olcsón hozzáférhetőek, s bár a kábelek és vezetékek ára is folyamatosan emelkedik, azokon sem lenne szabad spórolni...

Túlfeszültség levezető

A túlfeszültség levezetők feladata a különböző villamos (erősáramú és gyengeáramú) hálózatokban galvanikus, induktív, ill. kapacitív csatolás révén fellépő túlfeszültségek olyan szintre történő korlátozása, melyek már nem okozhatnak meghibásodást vagy téves működést a kapcsolódó érzékeny villamos készülékekben. A fellépő túlfeszültségek széles energia, feszültség és frekvencia spektruma miatt a hatékony túlfeszültség védelmet mindig több, egymásra épülő lépcsőben kell kialakítani. A túlfeszültség levezető nem csodafegyver, nem nyújt százszázalékos védelmet, de a villamos rendszerek és készülékek fejlődésével jelentősége vitathatatlanul nő...

A villamos szempontból biztonságos otthonnak, az előbb leírtakon túl, számtalan egyéb eleme és összetevője van. Szakmai szemmel például a védőföldelés megléte, ill. az EPH (ekvipotenciális hálózat) kialakítása alapvető és elhagyhatatlan, mégis azt tapasztalom, hogy sok helyen ezek még mindig hiányoznak... De a leginkább megdöbbentő az, hogy a fogyasztók egyre több és egyre nagyobb teljesítményű elektromos berendezéssel terhelik meg az ingatlan áramköreit úgy, hogy semmit sem tudnak a vezetékek, ill. a vezetékkötések állapotáról. Pedig az elektromos tűzesetek jelentős része túlterhelésre, ill. hibás, nagy átmeneti ellenállást képező kötésekre vezethető vissza. Ezek között a legveszélyesebb az alumínium és réz vezetéket is tartalmazó ún. sodort kötések, melyek elektrokémiai korrózió okán, akár hosszú évek elteltével jutnak el abba az állapotba, amikor már normál terhelés mellett is tűzveszélyt jelentenek...

Végül, de nem utolsó sorban szeretném megemlíteni azt, hogy a lakóingatlanok vonatkozásában is fennáll a villamos rendszerek biztonsági felülvizsgálatának kötelezettsége, mely az ingatlan tulajdonosát terheli, s melyet 6 évente el kell végeztetni. Ugyanakkor mentesülhet ez alól a fogyasztó akkor, ha fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem van és 30 mA-nél nem nagyobb névleges érzékenységű áram-védőkapcsolóval védettek a fogyasztói berendezések.